

Sokáig angol hangzású írói álnevet – George M. Stone – használtam, ami adta magát, hiszen egyszerű volt átalakítani a nevemet, csak épp elhagytam belőle a „várat”. Gondolkodtam még a spanyolos hangzású Jorge Castillo de Piedrában is, de azt végül elvetettem, mert túl hosszúnak találtam. A George M. Stone rövid, egyszerű, könnyen kiejthető és megjegyezhető, és még köze is van a valódi nevemhez. Végül azonban, egy barátom tanácsára, mégis a valódi nevem mellett döntöttem, mert ahogy írta:
Saját név, szép név, legyél rá büszke.

Ekkoriban még nem találtam ki a regény címét, ezért egy ideig „sci-fi-story” munkacímen futott. Már nem emlékszem, mikor ugrott be a Star Siblings, de gyaníthatóan az írás elején. A start mindenképp akartam használni (lásd még a kedvenceimet: Star Wars, Star Trek), a siblings meg onnan jött, hogy a főszereplők – figyelem: spoiler! – testvérek.
Gondolkodtam egy ideig magyar címen is, pl. Csillagtestvérek, Űrtestvérek, de ezek nem pontosan azt fejezik ki, amivel az angol címmel utalni akarok és nem is hangzik túl jól.
Szintén nem így terveztem, de a szerkesztés során – szintén baráti tanácsra – alcímet kapott a regény – A Castor árvái – , így talán figyelemfelkeltőbbé vált, és persze valamennyire az is sejthető, hogy miről szól.

Aki – hozzám hasonlóan – járatos a filmekben, biztosan ráismer néhány ihletadó jelenetre például A függetlenség napjából, a Bumerángból, vagy Az ötödik elemből. Bár sokak számára a legnyilvánvalóbb „nyúlásnak” a testvér-motívum tűnhet, fontos leszögezni, hogy nem a Star Warsból vettem, attól függetlenül találtam ki, mert ezt gondoltam megfelelőnek ahhoz az érzelmi töltéshez, ami a főszereplők közti viszonyt meghatározza.

Az űr. Elég korán eldöntöttem, hogy a regény ezzel a rövid mondattal fog kezdődni. Ekkoriban még nem volt számítógépem, amin szövegszerkesztőt használhattam volna, ezért kézzel fogtam hozzá az írásnak. A prológust írógéppel írtam, de miután azzal elkészültem, vettem egy füzetet meg egy ceruzát és úgy folytattam. Gépelhettem volna ezt is, mégis ceruzával írtam, hogy egyszerűbb legyen a javítás, tudjak radírozni, és persze így kevesebb papírt is használtam el – na, meg jóval csendesebb volt.
Végül négy füzetet „töltöttem meg” – sok áthúzással, javítással, radírozással, kiegészítéssel, toldással és pótlással.
Az alaptörténetet többé-kevésbé előre kitaláltam, legalábbis a főbb támpontokat, konfliktusokat és fordulatokat nagyjából lefektettem, vagyis – animációs hasonlattal élve – voltak ún. kulcspontjaim, amik közé fázisokat kellett beillesztenem. Ilyen kulcspont volt például az, hogy a regény elején Dorph és Dabra még nem ismeri egymást, csak később találkoznak, ám ott az addigi két önálló cselekményszál összeér és egy harmadikként folytatódik. Amíg egyikük eljut a másikhoz, sok minden történik, így jött a képbe Sirrah figurája, aki Dorph-nak segít az egyik jelenetben, valamint Treick, akinek Dabrával van kapcsolata.
Sirrah ekkoriban még kétesebb hátterű szereplő volt; a rejtekhelye egy kocsma alatt húzódott (hasonló a tatuini lebujhoz a Star Warsban), ezt viszont finomítottam, hogy a nő ne legyen túlságosan sablonos – és a későbbiekben kiderülő múltja miatt sem lett volna logikus, hogy ilyen durva közegben él, a kocsmából ezért sima bolt lett, ami persze még így is álcaként szolgál.
Az első „Dabrás” jelenetben szerepelt egy Sirius nevű bár, amit szintén átalakítottam; ide egy „földies” utalást tettem: a Siriust Old Florence-re (vagyis Öreg/Régi Firenzére) változtattam (anyám ötlete nyomán), és nem bár, hanem klub lett.
Az itt játszódó „virtuális űrcsata”-jelenet szinte teljesen eredeti formájában maradt meg. Az ehhez hasonló rövidebb mellékjelenetek, melyek nem kapcsolódnak szorosan a fő történetvonalhoz, de mégis előre viszik a cselekményt, ill. színesítik a szereplőket és a köztük lévő viszonyokat, olykor írás közben ugrottak be, nem terveztem meg őket előre.
Végül olyan 160 oldalt írtam négy nagy alakú füzetbe, így a gépelt oldalakkal és toldásokkal együtt összesen kb. 180 oldalnyi anyag gyűlt össze. Ez lett az alapja a kész regénynek, ezt kellett később valamilyen kezelhetőbb, átláthatóbb és persze szebb, olvashatóbb formába alakítanom.
Első körben legépeltem a kéziratot, melynek végeredménye egy szintén közel 200 oldalas anyag lett. Természetesen ebben a verzióban is voltak újabb javítások, toldások. A végső simításokhoz megint csak számítógépre lett volna szükségem, de mivel még mindig nem volt sajátom, más megoldást kellett találni.
Ekkoriban jártam a Rigó utcai Idegennyelvi Továbbképző Központba; 1999-et írtunk, az internet-bumm még az elején járt, én pedig semmit sem tudtam a számítógépekről, viszont az ITK rendszergazdája sokat segített. Beszkenneltük és átfuttattuk a gépelt oldalaimat egy karakterfelismerő programon, az így kapott Word dokumentum pedig már alkalmas volt arra, hogy kijavítsam a hibákat, pl. azokat a szövegrészeket, amiket a program nem tudott azonosítani.

Ez idő tájt kezdtem saját számítógép vásárlásán gondolkodni, hogy otthon is tudjak dolgozni. Életem első gépe végül egy öreg IBM PC PS2-286-os lett, amin Windows 3.1 futott – és szövegszerkesztő.
Miután lehetővé vált, hogy bármikor módosítsam vagy akár csak újra elolvassam a Star Siblingst (és örüljek magamnak, hogy milyen ügyes vagyok), ezzel a lendülettel félre is tettem egy időre, mint ahogy hosszabb-rövidebb kihagyások máskor is előfordultak, hiszen éltem az életem, más dolgokkal foglalkoztam.
A számítógépem végül 2002-ben elromlott, ezért 2004-ben vettem egy új, korszerűbb konfigurációt, a floppyn tárolt fájlokat pedig átmentettem. Időről időre elővettem a regényt, újból és újból átolvastam, néha itt-ott belejavítottam, de sokszor hónapok vagy akár évek is elteltek anélkül, hogy foglalkoztam volna vele.
Egy alkalommal kinyomtattam és befűzettem a regényt, hogy születésnapi ajándék legyen belőle egy ismerősöm számára. Ekkoriban ez volt a véglegesnek tekinthető verzió, melyben minden jelenet meg volt igazítva, minden helyesírási hiba ki volt javítva.
Ekkor már közel 10 évnyi „munkám” volt a Star Siblingsben, de mivel mindig akadt valami fontosabb az életemben, lassan „a fiók számára” készült regénnyé vált.
Ha az ember „magára hagyja” az irományát, idővel „törlődnek” a korábbi olvasási élményei és tiszta lappal viszonyulhat hozzá. Amikor 2013-ban újra kézbe vettem a Star Siblingst, egyből kitűntek a fogalmazási hibák és logikai bukfencek, bár ezekből nem volt túl sok, de több helyen is éreztem, hogy szükség van igazításra.
A dramaturgia függvényében néhol teljesen átfogalmaztam egy jelenetet, életszerűbbé és hitelesebbé téve azt, máskor pedig egy az egyben kihúztam valami oda nem illőt, de sok olyan jelenet, párbeszéd is akadt, ami 1997 ősze óta kiállta az idő próbáját; ezek változatlan formában maradtak meg úgy, ahogy legelőször papírra vetettem őket.
Az egyik legfontosabb változás az ún. Páncélosok jellemének átalakítása volt. Az eredeti verzióban még buta zsoldosok voltak, akik bár igen jó harcosok, de nem túl okosak; Sirrah konkrétan le is hülyézi egyiküket. Úgy éreztem, hogy indokolatlanul állítom be őket komikusnak, ezért ezt a részt átírtam.
Ekkor változtattam meg a Sirrah rejtekhelye fölötti álcát is, ami kocsma helyett bolt lett; ide egy új párbeszédet is beillesztettem.
Alaposabban kidolgoztam Dorph és Dabra első találkozását, így ezek a jelenetek hosszabbak és árnyaltabbak lettek. Kiegészítő jeleneteket írtam az ez után törtétekhez is; a férfi Sirrah-val beszél, míg a lány Treick-et hívja fel.
A sablonosnak induló jeleneteket emberibbé alakítottam, így a szereplők megint csak finomodtak; Dabra például sokkal együttérzőbb és közvetlenebb lett, nem pedig egy szűkszavú „robot”, akit a fegyverén kívül semmi más nem érdekel.
Dabrát „átöltöztettem” a „virtuális űrcsata”-jelenetben, eredetileg ugyanis más ruhát viselt, míg most egy randevúhoz sokkal inkább illő szettet kapott. E jelenet végét teljesen átalakítottam; az eredeti, kissé gyerekes szerelmi jelenet helyett Treick felmegy Dabrához és szeretkeznek.
Sokat húztam-alakítottam Sirrah hosszú monológján, amikor elmeséli a múltját, ill. ezt is beleillesztettem egy kidolgozottabb jelenetbe, nem „csak úgy” mesél.
Finomítottam Corab Bengez személyiségén, jobban megismerni a motivációit.
Erdan figurája is átalakult; pl. megtudjuk róla, miért csatlakozott Bengez embereihez, és miért nem tetszik neki, amit tapasztal.
Ezek után ismét eltelt több év, történt néhány alapvető változás az életemben, amik miatt a Star Siblings ismét háttérbe szorult, ám folyamatosan ott motoszkált a tudatom peremén, hogy valamit kezdeni akarok vele, pl. ki lehetne adni, de legalább ebookként közzé tenni; hiszen az ember nem csak magának, hanem a közönségnek is ír.

A „következő utolsó” ellenőrzést (és néhány újabb módosítást) 2019 nyarán végeztem, amikor igyekeztem szofisztikáltabbá és reálisabbá tenni a szerelmi szálakat, ill. az ehhez kapcsolódó jeleneteket.
2021 elején sokat beszélgettünk Dávid barátommal; lényegénben ő lett a szerkesztőm, mert rengeteg javaslatot és ötletet adott, hol lenne érdemes belenyúlni a Star Siblingsbe. A jegyzeteim alapján eszközöltem néhány fontos változtatást; jeleneteket alakítottam át, újakat írtam, netán kihúztam valamit, erősebb logikai összefüggéseket alakítottam ki.
- Sok információ a cselekmény során derül ki, nem pedig dialógus útján tudja meg az olvasó, mint korábban
- Kikerültek a belső monológok
- Legalább utalás szintjén kiderülnek olyan részletek, mint pl. Dorph anyagi helyzete, hogy honnan van pénze utazgatni
- Egy űrhajó birtoklása egyáltalán nem különleges dolog, leginkább ahhoz hasonlít, amikor valakinek autója van, ezért az erre vonatkozó részeket is átírtam
- Dabra elmeséli, hogyan nőtt fel és lett magánnyomozó, mik voltak ennek a döntésének az előzményei
- A parkos beszélgetéshez beillesztettem egy ölelést
- Kiderül, mi az űrutazás legfontosabb itala
- A támadó, idegen fajnak neve és kultúrája lett, nem csak utalnak rájuk valahogyan
- Treick és Yahmose kapott néhány közös jelenetet
- Dabra és Kadack Fedyrno között is írtam egy új dialógust
- A legfontosabb változtatás viszont ahhoz kapcsolódik, hogyan veszítette életét a testvérek anyja, és ez milyen kihatással van az egész történetre, ill. ezek után a befejezést is teljes egészében átalakítottam (az eredeti befejezést a letöltések között lehet megtalálni)

Mindezek után véglegesnek tekintem a Star Siblingst, vagyis késznek érzem arra, hogy megjelenjen. Nyomtatott kiadást anyagi okok miatt nem tervezek, így ebook formájában szeretném az olvasók elé tárni.
A következő oldalakon érdekes extrákat találhatsz:
- hallgass meg néhány, általam felolvasott fejezetet hangoskönyvként
- böngéssz a képgalériában
- ha észrevételed vagy kérdésed van, küldhetsz üzenetet
- és persze töltsd le az ebookot!